Euboea szigete, újgörögül Évia (a középkorban Negroponte), a Görögországhoz tartozó második legnagyobb sziget, mely az Égei-tengerben fekszik.
Észak Évia: a fenyőgyanta begyüjtése, elterjedt foglalatosság a lakosság körében.
A hosszúkás, szabálytalan alakú sziget ÉNy-ról DK-i irányban húzódik el Görögország keleti partja mellett, melytől 10-12 km. közepes szélességű csatorna (az Éviai hasadék) választja el. Ezt a csatornát, mely egy hosszúkás, nagy, tengervízzel teli tóra hasonlít, északi részében Atalanti, déli részében pedig Evriposzi-csatornának (néhol öbölnek) hívják. Legkeskenyebb, középső részén, ahol a Chalkida-i felnyitható híd vezet át rajta, 65 méter széles. A hasadék mély, középső részénél mértek már 500 m mélységet is, ez a nagyobb halak vonuló helye. Nyáron gyakran látni csapatosan és komótosan haladó delfineket, melyek játékos ugrálásukkal gyönyörkedtetik a nézőket.
Északnyugaton a sziget a Lihada, délkeleten pedig a Mantelo fokban végződik; e két pont egymástól 195 km. távolságra fekszik.
A szélessége 5 és 52 km. közt váltakozik. Éviát É-on az Oreii és a Trikerii, D.-en Androsz szigetétől az Oropoi-csatorna választja el. Összterülete 3.775 km2.
Évia rendkívül hegyes és igen termékeny. A csaknem mindenütt jelen lévő hegyek, dombok szép és gazdag völgyeket zárnak körül. Főbb hegycsoportjai: ÉNy-on a Lihada (945 m.) és a Plakovuno (a régi Telethriusa), középen a Dipszo-Kandili (1341 m.) és a Dirfi-hegy (1745 m.) D-en pedig a Hagiosz Eliász (a régi Ochia, 1205 m.). A legnagyobb síkság a Lelanthei, középen, Khalkisz közelében van; rajta meleg források fakadnak.
A nagyobbára őskőzetekből álló szigeten különböző színű márványt és márványerezetű követ bányásznak, különösen híres a Karisztos város közelében lévő kitermelőtelep. Ezen márványnak a híre már az ókorban is megvolt. A mai modern görög házak udvarait és kerítéseit jellegzetesen a Karisztoszi kő dísziti, mely a szürke és vörös minden változatában pompázik.
A növényzet rendkívül buja és gazdag. A sziget flóráját a Thassosi-hoz, a Korfui-hoz és a Skopelosi-hoz lehet hasonlítani. Lakói többnyire még mindig földművelők és állattenyésztők, gabonaneműeken kívül különböző gyümölcsöt, olajfát és szőlőt termesztenek, a sziget legelőin pedig juhokat tenyésztenek, melyeknek gyapjúját exportálják.
Az utak hiánya és a lakosság indolenciája a sziget jelentékenyebb fölvirágzásának állta útját sokáig, a helyzet ma már változott. Évia egykoron nemcsak márvány-, de réz- és vasbányáiról is híres volt. Magnezitet a sziget É-i részében Aszpri-Vrakhi közelében ma is jelentékeny mennyiségben bányásznak, a Mantoudi-hoz közeli Kakavos nevű kitermelőtelep sajnos már 1934 óta nem működik, pedig magnezit még jócskán föllelhető a sziget földjében.
Évia lakóit a IV. században Kr. e. már a jón törzshöz számították, mely törzs jellegzetességei nagyon is megfigyelhetőek főleg az északi rész lakóin (világosabb bőr, haj, világos szem, magasabb termet). A lakosság persze időközben bevándorló idegenekkel és görögökkel is bővült, ilyenek voltak az avantesek majd az 1920-s népcsere törvény nyomán bevándorló és itt letelepedő Kis Ázsiai görögök.
Kastri sziklái, Kria Vrisi partja észak Évián, ókori Kirinthos helye
(kép eredete: http://www.digital-camera.gr)
Az ókorban legnagyobb jelentőséget Khalkisz és Eretria kapott. 506. Kr. e. Khalkiszt és a sziget nagyobb részét az Athéniek elfoglalták, később pedig az egész sziget az uralmuk alá került. 446-ban megkisérelték ugyan e sziget lakói függetlenségük kivívását, de eredmény nélkül; 411. végre sikerült a spártaiak segítségével önállóságukat megszerezniük. A Kheroneia melletti ütközet után, a többi göröggel együtt makedóniai uralom alá jutott; ennek bukása után pedig 194-ben római birtokká vált és eleinte Makedónia, később Achája provinciához tartozott. A bizánci birodalom bomladozása közben, 1205. lombardiai nagyok kormányozták; 1351. velencei és 1470. török uralom alá került, a mely alól csak a görög szabadságharc mentette föl 1829-ben. Jelenleg Skyrosz, Szkiatosz, Szkopelosz és Halonezosz szigetekkel együtt külön nomoszt (kerületet) alkot 4200 km2 területtel, (1889) 103.442 lakossal. A kerület 4 járásra (Khalkisz, Xerokhori, Karisztia és Szkopelosz) van fölosztva. A nomosz székhelye: Khalkisz (Chalkida).
Évia, Evia, Euboia, Eubeea, Euboea, Evvia, Euböa, Skyros, görög sziget, sziget, Görögország, görög nyaralás, olcsó nyaralás, szállásajánló, szállásfoglalás, online szállásfoglalás, on-line szállásfoglalás, görög utazás, görög apartmanok, apartmanok Görögországban, studiók Görögországban, szálláskeresés, képek, blog, görög receptek, leírások, információk, ortodox kolostorok, görög kolostorok, zarándokhelyek Görögországban, Pefki, Aidipsos, Edipsos, Agios Georgios, Lichada, Lichas, Rovies, Hlia, Ilia, Chronia, Limni, Agia Anna, Vasilika, Ellinika, Agios Nikolaos, Drimonas, Kerasia, Mantoudi, Mantudi, Vlachia, Pili, Chiliadu, Chiliadou, Limnionas, Eretria, Chalkida, Lefkandi, hotelek, hotel, hotel Evián, nyaralás Evián, túrázás Görögországban, pecázás Görögországban, búvár, merülés, tenger, Égei tenger, Éviai öböl, görög turisztikai portál, Berekméri Ágnes, Ágni, Agni, Agnee Travel, Agnee, turisztikai tanácsadás, Görögországi szakértő, görög ügyintézés, görög vonatkozású ügyekben tanácsadás, utazási iroda, görög turizmus, akció nyaralás,akciós görögország,akciós utak,akciós utak görögország,akciós utazás,akciós utazások, görögország,görögország akció,görögország apartman,görögország apartmanok,görögország fórum,görögország hu,görögország kemping,görögország képek,görögország lap hu,görögország last minute utak,görögország nyaralás,görögország, görögország sziget,görögország szállás,görögország tengerpart,görögország térkép,görögország térképe,görögország utak,görögország utazás,görögország utazási iroda,görögország utazási irodák,görögország árak,görögország üdülés,görögországi nyaralás,görög kompok, Alexandrupoli, Arachova, Arta, Distomo, Galaxidi, Hydra, Itea, Karpenisi, Kiriaki, kolostor, OsiosLukas, Kremastató, Lamia, Makrigialos, Meteora, Naxos, Parnasszus, Poros, PortoCheli, Samothraki, Spetses, Görögtársadalom, görögközigazgatás, Görögmunka, Görögnyugdíj, Görögszieszta, Görögválság, görögtörténelem, Akropolisz, Athen,görögdiaszpóra, görögIdőjárás, görögszokások, görögünnepek, szállásfoglaláscsoportoknak, görögetkezes, gasztroblog, Ravenna, Urbino, Marosvásárhely, SanMarino, GörögÁrak2007, GörögÁrak2008, GörögÁrak2010, görögingatlanok
